1.0nemvagyegyedülhttps://nemvagyegyedul.cafeblog.huKaufman Ilihttps://nemvagyegyedul.cafeblog.hu/author/il/<p>...amikor már azt hiszed, lassan megismertél az életből mindent, már nem érhet meglepetés, hisz jó rég volt, amikor "lejöttél a falvédőről", amikor már nem vársz túl sokat az élettől, hisz a fiatalságod elmúlt, a szépséged már csak a fotók őrzik, amikor kissé kiábrándultan vetsz számot az életeddel, akkor egyszer csak megtörténik a csoda...</p> <p>Nagyszülő leszel.</p> <p>Kezdetben nem nagyon értesz a nagymamasághoz, csak a szíved melegebb, amikor a karodban tartod a kisunokádat. Aztán megtörténik az igazi csoda...A kisunokád is rájön, hogy Te vagy a nagymamája. Kimondja : Mama, s Te tudod, hogy elvesztél. Vége minden szigornak,  nagy elhatározásnak. vége a következetes elveknek. </p> <p>Egyszerűen csak engedsz a szeretetnek, s hagyod, hogy vigyen a hátán. Hagyod, hogy titkos szálak szövődjenek köztetek, hagyod, hogy közös titkaitok legyenek, hagyod, hogy kapcsolatotokban ő legyen a főnök. Ha olyan voltál, mint én, aki az irányítást csak ritkán engedte ki a kezéből, ebben a kapcsolatban akkor is véged van. </p> <p>Véged van, s boldogan hagyod, hogy az unoka az ujja köré csavarjon.</p> <p>Mert ez az élet rendje.</p> <p>A kapcsolatok olyan minőségét tapasztalod meg, amit eddig soha. </p> <p>S a szeretet csak árad, hullámzik, felemel s magasra repít.</p> <p>A csodák sora csak folytatódik minden újabb unokával. Megsokszorozódik, de soha nem elég belőle.</p> <p>S Te csodaként tekintesz az unokáidra. Úgy, ahogyan a gyerekeidre soha nem tudtál. Lesed a legkisebb növekedését, érzed karjaidban a súlyát, tudod, mennyit nőtt, mióta nem láttad. Hálásan ad egy mosolyt, s Téged eláraszt a boldogság.</p> <p><a href="https://nemvagyegyedul.cafeblog.hu/files/2017/08/egyutt.jpg"><img class="size-large wp-image-2572 aligncenter" src="https://nemvagyegyedul.cafeblog.hu/files/2017/08/egyutt-600x600.jpg" alt="" width="600" height="600" /></a></p> <p> </p> <p>Nézed a kétévest, ahogyan próbálgatja a mondatait, ahogy a kis unokatestvére fele fordul, szeretettel, óvatosan simogatva.</p> <p><a href="https://nemvagyegyedul.cafeblog.hu/files/2017/08/Lilibllg.jpg"><img class="alignleft size-medium wp-image-2573" src="https://nemvagyegyedul.cafeblog.hu/files/2017/08/Lilibllg-178x300.jpg" alt="" width="178" height="300" /></a></p> <p> </p> <p>Nézed a legnagyobbat, az okosat, aki már iskolába megy, s eszedbe jut, hogy szinte tegnap volt, hogy született. Általa lettél nagymama...most meg már az óvoda is múlt idő.</p> <p>Nézed az unokáidat együtt.  Te ma először  látod mindhármat egyszerre, együtt, s átjárja a szívedet a hála, s a végtelen szeretet. </p> <p>Vannak dolgok, melyek soha sem változnak.</p> <p><strong><em>Nagyinak lenni fantasztikusan jóóóó!</em></strong></p>richhttps://nemvagyegyedul.cafeblog.hu/files/2017/08/hand-505277_960_720-150x150.jpg150150