Akkor, amikor a gyerekeid külföldön élnek, nem nagyon gondolkozol azon, hova utazz….
Most viszont a képzeletünk szárnyán utazunk, tehát mehetünk bárhova.
Vannak titkos vágyaim….
Róma, New York, Wichester, s persze az unokák, akik már nagyon hiányoznak.
Induljunk hát a képzelet szárnyán.
Róma régi vágyam, de még nem lett belőle semmi. A Colosseum, a Szent Péter Bazilika, a Fórum Románum csak képeken él az emlékeimben, de most becsukom a szeme és odarepülök. Körbejárom a szépségeket, magamba szívom a látnivalókat, s mélyen hiszem, hogy még megadja az élet…
Repüljünk tovább….a következő látvényosság New York. Rég vágyom ide is, a nyűzsgő nagyvárosba. Jártam már Amerikában, de New Yorkban még nem. Persze az élet rejtélyes, elképzelhető, hogy eljutok még oda is.
Pár kép a város hangulatáról.
..és aztán kanyarodjunk el Wichesterbe, ahol a fiam él. Imádom ezt a város. Régen pár angol királyt itt koronáztak meg, van egy szép székesegyháza. ..és rengeteg parkja. Péntekenként a fő utcán piac van, sok kinccsel. ..nagy piacozó vagyok, imádom a régi tárgyakat, mindegy melyik korból valók.
…s végül elmegyek Neudörfbe is. Ez egy kis falu összeépülve Bécsújhellyel. Itt van két unokám, s nagyon régen láttam őket. Teo egy mosolybomba, imádok vele kalandozni. Gyakran sétálunk együtt- persze most nem – imádja a munkagépeket. Tavaly nyáron gyakran elmentünk a faluban épülő iskolához, s ott bámészkodtunk sokat. Dolgoztak a munkagépek, a daru, s Teo imádta ezt.
Tili pedig már hetedik hónapban van, s én alig láttam mostanában.
Végül hazafele betérek Sopronba, ott is van két unokám. Mór most tanult meg biciklizni, Lili pedig lassan kamaszodik. Nagyon sokat kalandoztunk együtt, amig Sopronban laktam. Lilivel különleges a kapcsolatom, ő az első unokám. Ő tett nagymamává, ezért különleges a helye a szívemben.
Becsukom a szemem és rájuk gondolok. Képzeletben most is ott vagyok velük….de csak képzeletben, hisz ez most egy különleges helyzet.
Talán holnap Mórral és Lilivel találkozom, téli gumi cserére kell mennem. Persze a 2 m távolságot be fogom tartani. Mert vigyázok rájuk.
Remélem, hamarosan vége lesz a járványnak és újra megölelhetjük egymást.
…s talán Rómába is eljutok végre.
Fenti írás a bloggerképzőnek köszönhető#írjotthon
Szeretettel gondolok Rátok: Kaufman Ili
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: