nemvagyegyedül

Online oktatás….

A bloggerképző következő feladata: Home office/ Home school – ahogy én látom.  Március közepén kezdődött…..egyszer csak bezárták az iskolát, s áttértünk az online oktatásra.  Mint mindennek, ennek is vannak előnyei és hátrányai.  Én például 750 oldalt voltam kénytelen elolvasni a gépen, mert a 25 oldalas esettanulmányok a végzősöktől a online érkeztek. Ez persze nem volt… Tovább »

Utazzunk el a képzelet szárnyán…

Akkor, amikor a gyerekeid külföldön élnek, nem nagyon gondolkozol azon, hova utazz…. Most viszont a képzeletünk szárnyán utazunk, tehát mehetünk bárhova.  Vannak titkos vágyaim…. Róma, New York, Wichester, s persze az unokák, akik már nagyon hiányoznak.  Induljunk hát a képzelet szárnyán.  Róma régi vágyam, de még nem lett belőle semmi.  A Colosseum, a Szent Péter… Tovább »

Börtönben vagyunk….

Lassan olyan a karantén, mint a börtön.  Igyekszem nem menni sehova, itt vagyok a négy fal közt, lassan egy hónapja.  Nehéz volt a tavaszi szünet. Amikor tanítunk, akkor elmennek a napok, de a tavaszi szünet horror nehéz volt.  Igyekeztem eltölteni a napjaimat, de nem volt könnyű. Egyedül élek, néha napokig nem szóltam senkihez. …és mindenen… Tovább »

Unokák

Hiányoznak a gyerekeim is, de már megszoktam, hogy tőlem távol élnek. Bence Angliában, Zsófiék Ausztriában, Lénáék Sopronban. Én meg Győrben. Sajnos azonban az unokák hiánya már nagyon fájó. Teodort és Tilit ebben az évben mindössze egyetlen órára láttam. Lénáéknál voltunk, a kimentünk egy órára.  Karácsonykor voltam náluk kicsit tovább, utána beteg lettem, nem mertem menni,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!