Bevallom, már áll a karácsonyfám, s nagyon szép, szinte a mennyezetig ér.
Bár egyedül vagyok, lassan 5 éve, de a karácsony nekem szent dolog. Miért ne érdemelném meg én is a mennyezetig érő karácsonyfát?
Hálás vagyok azért, hogy tudok ekkora fát venni.
Vasárnap elutazom a kisebbik lányomhoz, a szent este a nagyobbiknál fog telni, de itthon is kell karácsonyfa.
Régen, amikor még a gyerekek kicsik voltak, s teljes család vett körül, azok a karácsonyok voltak igaziak . Hálás vagyok, hogy megérhettem ezeket a karácsonyokat. Most más idők járnak, de ezeket is élvezem. Már nincs rohanás, minden úgy jó, ahogy az sikerül.
Ma már egyedül élek, de a karácsony az karácsony.
Megélem egyedül is az ünnepet.
Amikor hazaérek, bekapcsolom a fényeket, s gyönyörködöm.
Halk zene szól, általában karácsonyi dalok, finomakat főzök magamnak, mert én is megérdemlem a jó ételt. Hálás vagyok azért is, hogy jó módban élek, s megengedhetem magamnak a finom éltelek elkészítését.
Hiszek az ünnep varázsában.
S tudom, lesznek még olyan karácsonyok, amikor hozzám jönnek majd a gyerekeim, amikor nem albérletben lakom, egy pici lakásban, s bővel elférünk.
Talán Bence és Eszti is hazajönnek, s együtt ünnepelünk majd.
Mert a hit tartja életben a reményt. S a remény a hitet.
Boldog karácsonyt kívánok Mindenkinek!
A barátoknak, a családnak, a kollégáknak, a munkatársaimnak, a tanítványaimnak, minden kedves ismerősnek!
Legyen olyan az ünnep, amilyet szeretnétek!
Szeretettel gondolok Rátok: Kaufman Ili
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: