Bloggerképző 3. nap: Hogy látom magam most és öt év múlva?
A feladat nem könnyű, kell hozzá nagyfokú őszinteség. Na lássuk akkor, hogy látom magam ma?
Dolgozom. 61 évesen egy középiskolában tanítok, fiatalokat. Szakadékok vannak köztünk. próbálom az élet dolgait megmutatni nekik, de nehezen hisznek nekem.
A saját útjukat akarják járni. – s ez így helyes. Senkit nem lehet megkímélni az Élettől. Kellenek a pofonok, abból lehet tanulni.
Négy unokám van, a legnagyobb 9 éves múlt, már lassan kamaszodik. A legkisebb pedig 1,5 hónapos.
Rég nagymamáskodhatnék már, ha nem tolják ki a nyugdíjba vonulásomat 65 éves korra. Még négy év. Négy nehéz év, hisz elfáradtam. 18 évig dolgoztam két munkahelyen, mert egyedül neveltem a fiamat. Tényleg elfáradtam …
Sajnálom azokat, akiknek 70 lesz a nyugdíjkorhatár. Nem lehet eddig dolgozni, ez képtelenség.
Én egészséges vagyok, de egyetemre jártam, s az egyetemi évek nem számítanak bele a nők negyven évébe.
Szültem három gyereket, semmit nem kaptam cserébe. Titokban bíztam benne, hogy gyerekenként jár majd egy év korkedvezmény, de nem.
Dolgozom még egy MLM cégben is, mert nem szeretném kiszolgáltatni magam az állami nyugdíjnak.
S hogy öt év múlva mi lesz?
Még egészséges vagyok, de már nyugdíjas. Az MLM cégben még dolgozom, de közel sem annyit, mint ma. Már jön a passzív jövedelem, s dolgoznak a vezetőim.
Utazgatom, ismerkedem a világgal. Kimegyek a gyerekeimhez, amikor kedvem van, s mindezt tudom finanszírozni.
Boldog vagyok és megelégedett.
Szeretem a természetet, sokat túrázom, kerékpározom. Még csak 66 vagyok.
Ülök egy padon, egy parkban, s csak úgy élvezem az életemet.
Unokáim gyakran eljönnek hozzám, bizalmas viszony van köztünk.
Te hogy képzeled az életedet 5 év múlva?
Szeretettel gondolok Rád: Kaufman Ili
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: