Te mit csinálsz szenvedéllyel?

Neked vannak szenvedélyes dolgok az életedben? Olyan igaziak, amit mindig szenvedéllyel vagy képes csinálni, bármi is legyen. 

Nekem ilyen szenvedély az írás. A betűk varázslatos világa, a papírbolt semmivel össze nem hasonlítható illata. 

Forrás: pixabay

Órákat tudok válogatni egy papírboltban. Van vagy 100 tollam, számtalan szebbnél szebb füzetem, s szívesen írok nem csak írógéppel, de kézzel is. Úgy érzem, ez egy másik műfaj – kézzel írni dolgokat. Számtalan füzetet írtam már tele a gondolataimmal. 

Ezt a blogot öt éve írom, na de kinek?  – és miért? 

Volt, hogy az önsajnálatról írtam, s rám írt egy volt tanítványom, hogy de jó, hogy megírtam ezt a témát, mert rájött, hogy ő is mennyire sajnálja magát. 

Máskor vadidegen emberek írtak, hogy milyen jó témákat veszek elő, s mennyire szeretik a blogomat.

Persze néha kapok hideget, meleget – de hát hogy is tetszene mindenkinek minden. 

Nem is ez a célom, de azt nem szeretem, ha vadidegen emberek minősítik az életemet. 

1 hónap múlva 61 éves leszek, de csak a testem, a lelkem még olyan fiatal! Még sok tervem van az életemben. 

Amikor elkezdtem írni ezt a blogot, csak azt éreztem, hogy a nyilvánosság ereje segíteni fog célom elérésében. Kitűztem célul, hogy 5 nap alatt gyalogolok 100 km-t.  A célt elértem, s kicsit meg is halt a blogom. Mindennek 5 éve már.

Akkor támadt fel újra, amikor kimentem 10 hétre Amerikába, s elkezdtem újra a kint tapasztalt dolgokról írni. Ezeket az írásokat nagyon élveztem, érdekességekről írtam: pl. arról, hogy hordja ki a posta a leveleket, vagy miért van egyen üvegben minden gyógyszer. Meg a kirándulásokról. 

Aztán hazajöttem, s itthon volt mindhárom gyerekem egész nyáron. Életem egyik legjobb nyara volt. Sok témát adott. Aztán elérkezett az ősz, Bence fiam Angliába költözött, s még aznap megszületett második unokám, Mór. Egy fiú ment, s egy jött. Mór születése elviselhetőbbé tette Bence hiányát. Mindennek tizenhatodikán  lesz négy éve. 

Januártól egy évet Ausztriában laktam, ez volt életem egyik legjobb éve. Az írás szárnyalt, mindig találtam témát. 

Sajnos egy év múlva vissza kellett költöznöm, újra Sopronban laktam, s ez egy nehéz év lett.

Most Győrben élet, s ismét olyan munkát végzek, amit nem nagyon szeretek. Nehezebben megy az írás is.

Gyerekkoromban sokat olvastam, s most pedig vezetem ezt a blogot. 

Miért? 

Az írás nekem a kikapcsolódás. A betűk varázsa magával ragad, ha írok, megszűnik minden stressz. Egyszerűen szeretek írni.

Remélem, visszatérnek azok az idők, amikor könnyebb lesz írni, jobban jönnek a témák, nem vonja el a figyelmemet a napi munka. 

Szóval miért is ír egy 61 éves nő? Azért, mert szereti az írást, az alkotást, s reméli, visszatérnek még a közgazdaságtan mentes témák az életébe!  Minden esetre füzetem és tollam már van hozzá! S szenvedélyem is, hisz szenvedély nélkül mit ér az élet? 

Forrás: Pixabay

Ha tetszett az írásom, kérlek, oszd meg. Ha szeretnél máskor is olvasni, csatlakozz a Negyvagyegyedül FB oldalhoz.  
Ezt ITT teheted meg , s köszönöm, ha meg is teszed.