Ha egy szóval szeretném jellemezni a nyaramat, akkor azt mondanám, rövid volt.
Pedagógus vagyok, s ha azt gondolod, az egész nyaram szabad, akkor tévedsz. Július 4- től augusztus 25-ig tartott az idei szabadság. Persze ez nem panasz, félre ne értsd!
Amikor a gyerekeid külföldön élnek, akkor nagy nyaralásokat nem tervezel. Kihasználod az időt arra, hogy meglátogasd őket. Hogy újra megfőzd fáradtan hazaérő gyerekednek kedvenc kajáját, hogy legalább egy kis segítség légy várandós, a harmadik trimeszterben levő lányodnak az unoka körül.
Két hetet töltöttem Bencénél, sok-sok alvással, pihenéssel egy kemény év után. Ők – Eszti és Bence – dolgoztak, én kutyát sétáltattam, főztem, segítettem a háztartásban, s bevallom, minden nap aludtam délután.
21- én jöttem haza, s az a hét volt Léna két gyerekéé. Kicsit leruccantunk a Balcsira, ami egy 9 és egy 4 évessel nem kis feladat. Szerencsére nagyon jól éreztük magunkat. Pár napra elmentem Győrbe, s utána következett Zsófi, aki a nyolcadik hónapban van, egy nem könnyű várandósságban. Hetek óta itt vagyok náluk, segítem, amiben csak tudom.
Vasárnap vége a szabadságnak, hétfőn kezdődik az új tanév. Persze még csak nekünk, tanároknak, a gyerekeknek még szünet van.
Ha anya vagy, minden gondolatod azon jár, hogyan tudnál segíteni a gyerekeidnek. Ez így természetes, ezt láttam az anyukámtól is.
Azért persze a soproni barátnőkre is szántam időt, s energiát, hisz ők is az életem részei.
Néhány kép a nyárról.
Szeretettel: Kaufman Ili
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: