Te hányszor dugod a fejed a homokba?
Ha nem szívesen nézünk szembe a valósággal, akkor gyakran a homokba dugott fejünk a válasz.
Kerül, amibe kerül, mert nem könnyű szembenézni a valósággal.
Ezt tesszük, amikor a környezetünk tönkre tételéről van szó, amikor állatfajok végleges kipusztulásáról. Emberek gátlástalanul szétszórják a szemetet, majd valaki összeszedi.
Milliókat költünk a konyháinkra, persze időnk nincs főzni, így kifőzdékben ebédelünk, ahol az esetek nagy részében a legolcsóbb alapanyagokból főznek ránk. Ez persze nem használ az egészségünknek, de majd elmegyünk az orvoshoz, aki felírja az éppen divatos gyógyszert, azt majd beszedjük, s meggyógyulunk. Mert ezt várjuk az orvostól, az egészségünk visszaállítását. Az, hogy annak megtartása saját felelősségünk, fel sem merül bennünk. Azt hisszük, a betegség csak úgy hátba támad? Hát nem, annak elvesztésébe bőven benne van a mi kezünk is. Éljük stresszes életünket, rohanva a pénz után, s elfeledve, hogy a stressz kikezdi az egészségünket. – Ezt ebben az évben én is megtapasztaltam, sajnos. Most aztán küzdök az egészségem visszaállításáért – egy egészségesebb életmóddal.
Szennyezzük a környezetet, mintha nem számítana, milyen helyen töltjük mindennapjainkat, hol élünk. Ezt teszik a vezető nagyhatalmak vezető politikusai, rossz példát mutatva a kisebbeknek, akik aztán vakon követik a nagyokat. Valahogy a pénz és profit mindent felülír.
Sok ember pedig azt hiszi, neki nincs tennivalója….
Kockára teszünk mindent: a törődést, a figyelmességet, az unokáinknak hagyott jövőt. A szeretetet is. A természet, az állatok, a növények és az ember szeretetét is.
Amikor az idős ember “csak” nyugger. Amikor emberek tömegesen az utcán laknak….
Amikor a természet rohamosan pusztul, de mindez nem számít…
Csak a pénz, a profit dönt.
Közben pedig lassan nem lesz mit hátrahagyni az unokáinknak, csak egy beteg természetet, több ezer kilométert utazó élelmiszereket, szennyezett levegőt, mérgeket a természetben, mert csak a profit számít!
Nagyon sok beteg gyerekkel találkozom: nyilván az anya szervezetében felhalmozódott méreganyagok betegítenek meg már magzati korban sok gyereket.
Később az egészségtelen táplálkozás és a lelki gyengeség párosa tesz beteggé.
16 évesen két trombózis…17 évesen sclerosis multiplex, 14 évesen 1-es típusú cukorbetegség.
..és a rák. Szörnyű, amikor egy család azzal szembesül, hogy súlyos beteg a gyerek…hogy haldoklik. Amikor egy anya el kell temesse a gyermekét, az minden ésszerűséggel szembemegy.
Még sem térünk észhez!
ha azt hisszük, a Föld tönkre tehető, tévedünk. A saját életterünk az, amivel játszadozunk. A Föld megrázza magát, s levet bennünket magáról.
Itt van július, s én csatlakoztam a műanyagmentes július mozgalomhoz.
Persze ez csepp a tengerben, de azt gondolom, mindenkinek a saját szintjén kell tennie egy jobb jövőért. Unokáinkért.
Nekem az én szintemen, s a vezetőknek az ő szintjükön.
Mert nekik is lesznek unokáik, vagy már vannak is!
Csatlakozz Te is a műanyagmentes júliushoz!
Mert egyszer Neked is lesznek unokáid!
Fotók: google.com