Nézem a Csernobil filmet a HBO GO-n, s felidéződnek azok a napok……..
Én egy debreceni középiskolában tanítottam, s még divatban volt a május elsejei felvonulás. Természetesen ebben az évben is…..Közben 4 nappal az előtt már megtörtént a végzetes atomrobbanás Csernobilban.
Hallgatom a film mondatait:
“Nincs szükségem önre – mondja a politikus a tudósnak- már tudom, hogyan működik egy atomreaktor. “
A robbanás utáni órában még mindig az a történet, hogy csak a tető ég. Nézem a harmadik részben a tűzoltók iszonyú szenvedéseit. Emberfeletti mindez.
Nem tudnak a reaktor működtetői szembenézni az igazsággal, sőt, erősítik, hogy nem robbanhatott fel a reaktor. Egyszerűen nem. Közben akik a helyszínen járnak, állítják, hogy nincs már reaktor…..de nem hisz nekik a vezető beosztású elvtárs.
S a szél teszi a dolgát, viszi szanaszét az atomi részecskéket egész Európában.
Megmozdul az atomtudós világ, de nehezen kap szót.
A minszki párbizottság vezetője egy cipőgyári munkás. Nem hisz az atomfizikus hölgynek, sőt biztosítja róla, hogy ő hozza a döntéseket.
Hova vezet mindez?
Minden forrás 4000 és 98 000 közé teszi a halálos áldozatok számát. A hivatalos adat 1987 óta 31 fő.
Egy halálos áldozatot én is ismertem. Ági volt az, a kolléganőm, aki kihagyta a május elsejei felvonulást, helyette kiment a strandra, lévén nagyon meleg nap május 1.
Egy éve volt ekkor vissza. A következő évben csontrákban meghalt. 32 éves volt.
Lassan azért kiderült minden, köszönhetően a svéd tudósoknak, akik elkezdték firtatni, mi történhetett a Szovjetunióban?
Mi valahogy hamarabb tudomást szereztünk a dolgokról, Debrecenben. Telefonáltunk a családnak, hogy ne egyenek meg a kertből semmit, s maradjanak bent a házaikban. Ekkor azonban már május 2-3 volt. Majdnem egy hét telt el a végzetes robbanás óta.
Végül Európa megmenekült, köszönhetően egy női atomfizikusnak, aki figyelmeztette a politikát a következő nagy robbanás veszélyére. Ebben a robbanásban az összes reaktor felrobbant volna, elpusztítva egész Európát.
A politika tehetetlensége Pripjaty kiürítését is csak napok múlva rendelte el. Hány ember életébe került mindez? 
A szellemváros, ahol azt mondták az embereknek, hogy pár óra múlva visszajöhetnek.
33 éve mindennek.
Nagyon összetett okok vezettek a robbanáshoz.
Az elégtelen kivitelezés, az emberi hibák, az elvakultság mind-mind hozzájárultak a tragédiához.
S a kisember nem számított…..
Hoffmann úr, azért a szarkofág megépült, nem? Vajon miért?
Attól hogy láttam az európai radiológiai eredményeket és olvastam az elemzéseket. Valóban felesleges a témában tudatlanokkal vitatkoznom.
Kedves Uram, mitől ilyen biztos magában?
Mindenki téved, s szembemegy az egyirányú utcában? Hagyjuk ezt a vitát, nem érdemel ennyit.
Tisztelettel: Ilona
A tény nem nézőpont kérdése.
Kedves Uram, ez az Ön nézőpontja, az enyém meg nem ez.
Tisztelettel: Ilona
Ennyi marhát egy párt nem képes “elviselni”. Vagy gyerekeket akarunk vagy Paks2-t….
Valóban szabad a véleménynyilvánítás, viszont a tényekl makacs dolgok s azok nem felenek meg a véleményének.
Kedves Uram, sajnálom, ha így gondolja, persze Önnek is joga van a szabad véleménynyilvánításra, s persze nekem is! Tisztelettel: Ilona
Egy rövid reagálás Herczeg és Meliskó urak hozzászólásához. Kérem olvassák el az esemény európai radiológiai következményeit. Nem fogom itt leírni az európai mérések erdeményeit, de Önök tájékozódhatnának ha valamiről véleményt nyilvánítanak. Tudják szerintem még mindig a tények a fontosak s nem az ilyen kis cikkecskék. A film pedig tele van hibával, kezdve a reaktorba zuhant helikoptertől a meghalt búvárokig.
Nem sokára itthon is forgathattok!!!!!
Még 33 év után is a “mundér becsületét” védi? Valóban ilyen ostoba, vagy csak tájékozatlan?
Az igazi borzalom az, hogy a TELJES emberiséget igyeznek valakik – nem tudhatjuk a nevüket, NEM azok az emberek, akiket ismerünk – embertelenné tenni egymással szemben is… Kiirtani azt az alapelvet, hogy bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak… Több tanítványom (felnőtteknek tanítok angolt) kimondta, hogy nézd, én egész nap HAZUDOK A FIZETÉSEMÉRT…(közgazdász, jogász, bankszakember…) De VISSZA LEHET csinálni, újra normális emberekké válhatunk. Néhány országban már TÖRTÉNIK, csak a média természetesen nem tudósít róla…
Az igazi borzalom az, hogy a TELJES emberiséget igyeznek valakik – nem tudhatjuk a nevüket, NEM azok az emberek, akiket ismerünk – embertelenné egymással szemben is… Kiirtani azt az alapelvet, hogy bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak… Több tanítványom (felnőtteknek tanítok angolt) kimondta, hogy nézd, én egész nap HAZUDOK A FIZETÉSEMÉRT…(közgazdász, jogász, bankszakember…) De VISSZA LEHET csinálni, újra normális emberekké válhatunk. Néhány országban már TÖRTÉNIK, csak a média természetesen nem tudósít róla…
Tisztelt Hoffmann úr!
Tökéletesen igaza van! Úgy volt, ahogyan Ön mondja. Egyetértünk!
Úgy gondolom, abban is, hogy a Föld lapos, a Balaton, mint tó nem létezik, a Holdra szállás csak egy filmstúdiós trükk volt (bizonyára a csernobili acélszarkofág is csak az), globális felmelegedés sincs és ami bajunk van, azt mind-mind a földönkívüliek (és a Soros!) okozzák…
KEDVES Béla kérem nézze meg a filmet, mert az a 20% az több ezerszerese a megengedettnél!
Nagyon szerettem strandra, napozni járni. De mindig féltem attól, hogy megcsip egy darázs, cigarettáztam, hogy elkergessem, mikor keringett egy körülöttem. Akkor 4 nap szünet volt, mentünk napozni, meglepetésemre egy fia darazsat nem láttam a 4 nap alatt. Mindenkinek elmeséltem.
Jóval később tudtuk meg, mi történt Csernobilban. Utána gondoltam, az állatok megérezték, hogy valami nem tiszta a levegőben? Azóta is sokszor eszemben van, nem vagyok beteg, csak pajzsmirigy müködési zavarom van.
A cikk célzatosan félrevezető. Nem volt atomrobbanás, de így biztosan jóbban hangzik. A minden pillanatban létező háttérsugárzás szintjét a reaktorrobbanás következtében terjedő részecskék sugárzása 20 %-al növelték meg, ami messze az egészségügyi határérték alatt van. Az ismerőse ettől nem halt meg csontrákban. A zóldséget pedig nyugodtan lehetett fogyasztani. Ez csak egy hangulatkeltő kis cikkecske.
Miért, a kisember most már számít? Soha nem volt értéke a kisemberek életének, céljainak, egészségének, érzéseinek és vágyainak.
Mint egy hangyaboly, olyan az egész társadalmi berendezkedés, a kisemberek (a dolgozó hangyák) élete fabatkát sem ér, darab – darab, bármelyik pótolható, behelyettesíthető.
Igen, sajnos a kisember sehol nem számitott akkor sem, és most sem!