Egy fantasztikus nő…egy új példakép.
Többek közt azért is szeretek MLM-ben dolgozni, mert lehetőségem van különleges emberekkel találkozni.
Pontosan ez történt velem ma is.
Bevallom, fáradtan érkeztem meg ma Budapestre, a DXN 9. szülinapi rendezvényére. Kicsit tartottam tőle, hogy hosszú nap elé nézek, de az élet ismét megmutatta varázslatosságát. Elröppent az idő, hullottak a könnyek, érzelmi hullámvasút volt a sok megható történet. A legnagyobb meglepetés egy ultrafutó hölgy előadása volt. Nem is igazán értettem, mit keres az előadók közt, de tudtam, ha meghívták, akkor ennek oka van.
Végül számomra a nap csúcspontja volt az ő 1 órás előadása. Emberi nagysága, emberfeletti teljesítménye, az az alázat, amellyel felénk fordult, – pillanatok alatt a szívembe lopta magát.
Ismerd meg Őt Te is. Maráz Zsu 47 éves, s mint nő, bombázó. Naná, hisz 30 éves kora óta fut, 40 éves kora óta maratonokat, majd ultra távokat.
Nem nagyon vagyok otthon a futók világában, a mai napig nem is tudtam, hogy vannak ultrafutók. Zsuzsa is az. 2013-ban 12 óra alatt futott le 139 , 4 km-t, ami akkor világrekord volt, s azóta is csak ketten tudták ezt überelni.
2016-ban és 2017-ben következett a Spartathlon. Ez egy 246 km-es táv, Athéntól Spártáig. Zsu 2016-ban 27 óra 47 perc alatt futotta le, 2017-ben ezen az időn 2 órát javított, s ezzel a második helyen futott be.
Részletesen mesélt erről a hatalmas teljesítményről, a magányos futásról vagy 10 órán keresztül, a görög éjszakában, a közben leküzdött 3800 m szintkülönbségről, s miközben hallgattuk, kibontakozott egy rendkívüli nő személyisége.
Egy emberfeletti teljesítmény, hoszzú órák a határain kívül, s az a mélységes alázat, amellyel a végtelen kitartásról és hitről beszélt. S mi könnyes szemmel hallgattuk, szinte érezve a fájdalmát, s végtelen erőfeszítést, mellyel felülkerekedett önmagán, s minden nehézségen.
Hallgattam őt, s nagyon szerettem közben. Szerettem, mert megmutatta, hogy az ember mindenre, de tényleg mindenre képes, csak ki kell tartani.
Amikor az előadása végén levetítette a célba érését, a filmen szemmel látható volt az összes fájdalma, de a boldogsága is, s mi állva tapsoltuk végig a filmet. Közben szipogtunk, s nyeltük a könnyeinket. Amikor felgyulladt a villany, s Zsuzsi arcán is megcsillantak a könnyek, a felé áradó szeretet kézzel fogható volt.
Egy közös fotó is készült, ( még a fotós gépében van) s egy autogrammot is kaptam Tőle.
Drága Zsu! Köszönöm, hogy eljöttél ma közénk, hogy őszintén megosztottad velünk az élményeidet, s hogy olyan emberi nagyságot mutattál, amely példává tett téged . Én külön köszönöm, mindazt, amit most itt nem tudok leírni…talán egyszer majd összehoz a sors, s elmondhatom.
Holnap reggel hatkor csörög az óra….talán nem véletlenül van egy gumis futópálya az ablakom alatt.