8+1 gondolat a jó kommunikációért

Soha ne ítélkezz a másik felett. 

Nincs két egyforma ember, s ez nem csak a külsőnkre igaz. Lelkivilágunk, gondolkodásmódunk is egyedi. Különböző családban nőttünk fel, van akit mindenben támogattak a szülei, de van, aki egész gyerekkorában csak azt hallotta, hogy nem való semmire. Van aki jómódú családba születik,  s van akinek a szegénység a természetes közege, el sem tudja képzelni az ellenkezőjét. Különbözik az is, ahogyan megéljük a dolgokat. A gyerek személyisége 12-13 éves korára kialakul, s berögzülnek a tudatalattiba azok a hiedelmek, amelyek meghatározzák, hogyan gondolkodunk dolgokról. Az önkorlátozó hiedelmeket a tudatalattiból kitisztítani nem lehetetlen, de sok munka kell hozzá. S persze nagyon sokan leélik úgy az életüket, hogy  neki sem állnak ennek a munkának. Nincs két egyforma ember, különbözőségünk végtelen sora jellemez bennünket. Ha tehát barátokat akarsz, fogadd meg, s fogadd el, hogy az ítélkezés nem könnyíti meg a dolgodat!

Ne feledkezz el a kérdésekben rejlő hatalmas erőről sem. Ha szeretnél megtudni a másikról bármit, elég, ha jó kérdéseket teszel fel neki. Ezek kezdődjenek gyakran a Miért? kérdőszóval, hisz ezekből a válaszokból fogod megtudni az ő mozgatórugóit. 

Ha már kérdezted, ne feledd meghallgatni a válaszát sem…értő figyelemmel. Lehet, hogy másképpen fogsz rá tekinteni, jobban megérted őt, s ha már ott van a megértés, akkor a lojalitás is csak egy karnyújtásnyira van. 

Nem árt egy nagy adag empátia sem. Mindenki szereti, ha megértéssel fordulnak felé, mintha kicsit a másik fél képes lenne az ő cipőjébe bújni. Ez persze nem könnyű, nem is képes mindenki ennyire átérezni a másik helyzetét, de ha már nem elég fejlett az empátiánk, nem árt, ha tisztában vagyunk ezzel. Ha már nem vagyunk képesek az ő cipőjébe bújni, akkor ne higgyük,  hogy tudjuk, mit tennénk, hogyan viselkednénk  az ő helyében. 

Ha nem éltél meg egy helyzetet, ne nyilatkozz arról, mert tényleg nem tudhatod, hasonló helyzet belőled milyen hozzáállást váltana ki. Csak elméleteid lehetnek, amiket az élet vagy igazol, vagy nem.

A véleményed csak a te nézőpontod, nem az abszolút igazság. Mindenkinek joga van a saját nézőpontjához.Ezt nagyon hasznos a fejedbe vésni, ha bármilyen szerepedben jó kapcsolatokra törekszel. 

Ne minősíts! Aki minősít, az összemér. Na de kit kivel? Senki nem mérhető másokkal, kizárólag önmagával. Kevesebb rossz mondatot mondhatsz, mint a ” Bezzeg a ..” kezdetűt. Talán csak a “Bezzeg én..” hangzik rosszabbul. Veled sem mérhető senki, csak te, saját magad.

Ne feltételezz, mert nagyon átvered magad! Sokkal egyszerűbb, ha kérdezel! Lehet, hogy a véleményed is gyakran feltételezéseken alapul? Ugye nem! 

      +1. Ha fontos a másik, ezt azzal tudod a leginkább a tudomására hozni,  ha figyelsz rá!                Kérdezd őt, ne róla másokat! – na de ha már kérdezed, akkor hallgasd is meg!