Betoppantál szívünk kitárt kapuján !

Még nem érinthettelek, csak a szívemmel. 

Még nem tarthattalak a karjaimban, csak gondolatban.

Még nem szólítottál mamának, de már láttam gyönyörű szemedet, láttam édesapád végtelen boldogságát, s édesanyád fáradt, erőtlen,  de annál meghittebb és boldogabb mosolyát. Két anya cinkos összenézése – s a mondat a lányom szájából  – Anya, maradj még kicsit – üzente, hogy vele is megtörtént a csoda. Megszületett az Édesanya is. 

Megérkeztél. 

Neved – Teodor – jelentése:  Isten ajándéka. Húsvétkor kopogtattál be hozzánk, elfeledtetve minden rossz történést, a várakozás türelmetlen pillanatait, az aggódást, minden- minden  rosszat.

Tudom, sokat hozol e világra. Sok boldogságot, örömöt, nevetést, végtelen és mély szeretetet, mely csak nagymamik szívébe képes megszületni.  Azt a fajtát, ami kárpótolja a nagyikat mindenért. 

Ez már most így van! 

Drága kis Teodor, Kisunokám!

Soha nem feledem el ezt az estét, ezt a Húsvét vasárnapot, amikor betoppantál a szívünk kitárt kapuján!

Isten hozott Drágám!