Életünk kis és nagy változásai

Ha tetszik, ha nem, nem állíthatom meg a változás állandóan áramló folyamát. Együtt változom hát vele. Változom, s közben éberen figyelek, mint a hajóskapitány a vadul sodró folyón.

Néha úgy érzem, valami hatalmas erő sportot űz abból, hogy kibabráljon vele……Aztán gyorsan elhessegetem a gondolatot, s inkább elgondolkozom: Mit tanít nekem a kialakult helyzet?

Éberen figyelek, s tudatosítom magamban a tanulságokat…

Néha megértem, ami történik, s néha nem. Néha le tudom vonni a tanulságokat, s néha nem, de a szándék, hogy megértsem a velem történő dolgok mögötti nagy összefüggéseket, töretlen bennem. Pontosan, tudom, hogy nyakig benne vagyok életem alakulásában, a jóban is és a rosszban is. Nyakig benne vagyok…én vagyok a dolgok rendezője, -még ha néha könnyebb lenne erről elfeledkezni, s valaki mást okolni mindazért, ami velem történik,-  akkor is.

Rendező és főszereplő vagyok egy darabban, aminek a címe: Életem, sok felvonásban. 

Mióta ezt megértettem, sokkal könnyebb minden. Könnyebb elfogadni, könnyebb vállalni a felelősséget, s sokkal könnyebb tudatosan alakítani az életemet. 

Régi életemben, amikor fiatalokat tanítottam, sokszor megkérdeztem a közgazdász jelölteket, hogy képzelik a jövőjüket. Gyakran kaptam – főleg a fiúk szájából – azt a választ, hogy főnök akarok lenni. 

Nem is sejtették, hogy már akkor azok voltak. Főnökök voltak a saját életükben, ahogyan Te is az vagy…meg én is a sajátomban.

Te tudatosan megéled ezt a feladatot? 

Én már igen.

Ne gondolj mindig nagy dolgokra. Megértettem, hogy elég, ha mindent megteszek azért, hogy jó napom legyen. Csak úgy, a magam kedvéért. Figyelek magamra, ahogy sok évig nem tettem. 

Ma például mennyei reggelit készítettem magamnak, s gyönyörűen megterített asztalnál, nyugodtan megreggeliztem. Apróság? 

Igen, de egész életünk apróságokból áll össze. A hétköznapok teszik ki az életünk 99 %-át, a hétköznapokban kell hát megteremteni a jól érzem magam érzését. Jogom van hozzá –  lehet, hogy tartozom is ezzel magamnak? 

Ja igen, a reggelim receptjét egy filmből lestem el…..vajjal készítettem el a reggeli rántottámat, nem a megszokott hagymás, szalonnás, magyaros rántottát ettem. 

Fantasztikusan finom volt! 

Ha a változás úgyis örök, miért ne irányítanám én azt?  A kis dolgokban, s persze  a nagyokban is.