nemvagyegyedül

Hogy érzed magad?  Jól, mint én, vagy ma is pocsékul? Ha ez utóbbi kérdésedre igen a válasz, akkor pár dolgot ajánlok végig gondolásra. Ma ötkor felébredtem. Kicsit még próbálkoztam a visszaalvással, de aztán az olvasás mellett döntöttem. Hatig olvastam, akkor nekikészültem egy hosszabb kerékpározásnak. Két órát terveztem, mert várt a nagytakarítás. Már előre örültem, hogy… Tovább »

Fáradt vagyok, nem is tagadom. Kár is lenne, elég belenézni a tükörbe.  Hosszú volt a megoldandó feladatok listája, s valahogy ahelyett, hogy fogyna, inkább egyre hosszabb a lista.  Ez persze stresszel rendesen.  Biztosan nem vagyok egyedül ezzel, de honnan tudhatjuk, hogy eddig , s ne tovább? Honnan tudhatjuk, hogy be kell iktatni egy kis pihenést?  Nem,… Tovább »

1983-ben láttam először, a legelső szereposztással. Az első sor első székén ültem, s a fejem felett lengett a hinta ,  egy boldog macskával a hátán… Jegyet csak nagy protekcióval sikerült szerezni, olyan népszerű volt a darab, hogy hónapokra előre minden jegy elkelt.  Mi Bencze Ilonának köszönhettük az első sorba szóló jegyeinket.  A lemezt ( bakelit) másnap… Tovább »

Sétálsz az erdőben, gyanútlanul, élvezve a természet varázslatos szépségét. Egyszer csak eléd pattan egy manó kinézetű apró lény, s neked szegezi a kérdést: Ha három tulajdonságodtól megszabadulhatnál, – mert ő magával vinné – mi lenne az? A kérdés csak látszólag egyszerű. Ha igazán jó választ akarsz adni a kérdésre, nem árt, ha van benned egy… Tovább »

Nézem a gyerekemet, most a legnagyobbat. Ő az elsőszülöttem, általa születtem meg, mint anya. Mára ő is duplaanya. Felidézem az pillanatot, amikor először láthattam. Egy perce született meg, s gyönyörű volt. Ő, az első gyerekem, akinek megszületésével  én is megszületettem, mint anya. Fiatal voltam, távol minden családtagtól, egy éretlen, hasonlóan  fiatal apával az oldalamon. Rutintalanok… Tovább »