Az anyataxiban nincs taxióra :-)

Mozgalmas 5 nap van mögöttem….

Mozgalmas, de fantasztikusan csúcsszuper. ..mert egy anyának nincs nagyobb öröm, mint ha érzi, hogy felnőtt gyerekeinek szüksége van rá.  Én most töményen kaptam a megerősítést, hogy anyára akkor is szükség van, ha látszólag nincs, hisz gyerekei felnőttek, élik a saját életüket. Anya az, aki hagy csapot-papot, ha gyerekei közös programot szerveznek. Anya az, akinek nem gond három ország közt ingázni, hogy  a közös programból mindenki a legtöbbet hozhassa ki.  

Anya az, aki újra és újra szembesül azzal, hogy milyen rövid tud lenni 4 nap 🙁 Pedig tudhatná rég, de valami titkos csodában bízik: hátha most az egyszer – csak most egyetlen egyszer – valami csoda folytán majd lassabban megy az idő, s mindenre futja ebben  a várva várt 4 napban. Mindarra, amit eszetlen módon bezsúfolt – fejben és szívben legalább is – abba a négy napba, amelyet gyerekeivel és unokáival tölthet. Aztán persze mint minden 4 nap, ez az elmúlt is ugyanolyan gyorsan elröppen, mint ahogy az idő ki szokott babrálni velünk, s huss – elsuhan. 

Szóval anyataxi indul.. 

Csütörtök este 11 : Pozsony – Bencegyerek érkezik Londonból. 

Anyataxi indult 15 órakor Sopronból Mörbischbe, majd 20-kor tovább Neusiedl am See-be, ( Nezsider)  ahol Zsófigyerek csatlakozik a Bencegyerekbegyűjtő akcióhoz.

A gép késik 20 percet, de a részleges családegyesítés fél 12-kor sikerrel zárul. Irány vissza Nezsiderbe , ahonnan másnap reggel a fiúcsapat legénybúcsúra indul. Az anyataxi pénteken csak rövid távon teljesít szolgálatot, mindössze Bruck an der Leitha és Nezsider közt közlekedik, kis, Zsófigyerekkel közös  soppingolás céljából, majd felszabadultan pihen meg, kihasználva a szabadnapot. Anya meg felhőtlenül boldog napot tölt együtt a férjhez menni készülő lányával.

Szombat reggel Zsófigyerek munkába indul, az anyataxi elszállítja, majd irány Sopron, ahol a két unoka és Lénagyerek várja az anyataxit, hogy együtt menjenek vissza Nezsiderbe,  folytatódik a részleges családegyesítés: Lénagyerek és Zsófigyerek plusz  a két kiscseperedő, Lili és Mór  együtt töltik a hétvégét anyával Zsófigyereknél a nezsideri pincesoron. A boldogság madarai hétvégén is szolgálatban vannak, s csak röpködnek- röpködnek a felhőtlen égen <3 

Vasárnap délután anyataxi újra útra kész: irány vissza Sopron Lénagyerekkel, s az unokákkal, majd este Mörbisch, hogy ott várja Bencegyerek visszaérkezését a legénybúcsúról. Reggel aztán irány újra Sopron, hisz Bencegyerek találkozna a rokonsággal….a nagyival, Lénagyerekkel, akivel eddig még nem sikerült ezen a zsúfolt hétvégén egyszerre egy fedél alatt lenni, –  na meg a haverokkal is.

Anyataxi gyorsan elgurul még Liliért az oviba,  el-, majd visszaszállítja a családot  Bencegyerek kedvenc éttermébe, ahol együtt ebédelnek. 

Kettőkor aztán  anyataxi újra menetkész. Lénagyerek s az unokák hazaszállítása után irány vissza Mörbisch, ahol Bencegyerek az összes angliai kulcsát felejtette, majd onnan irány Pozsony. Indul vissza a repülő, s indulnak a szürke (?) hétköznapok újra.

4 csodás nap, sok boldog pillanat, nagy beszélgetések, csendes szemlélődések ( A legénybúcsú programjáról hiteles infókkal nem rendelkezem – de ez így jó…) – és sok szívmelengető pillanat. Mór nyálas puszija, melyet egy fülbesikítással kísér. Lili meleg ölelése az esti mese után, s a mondata: mama, holnap is legyél itt nálunk. ( Hétfőn aztán a boldogság az arcán, amikor meglátja, hogy én megyek érte az oviba).

Felejthetetlen pillanatok, nagy töménységben. Maga a tömény boldogság, nagy kanállal mérve.

Anyataxi ma szabadnapot kap..úgyis esik az eső. Vele pihen anya is, az utak királya 🙂