Titkos léptek a Fertő parton :-)

Lábnyomok…valaki jár itt. Tetten érem lépten- nyomon, s örülünk egymásnak. Legalább is én neki.

Ha egy-egy nap nem mutatkozik, elkeseredem. Ő biztosan érzi ezt, mert gyorsan előbújik rejtekhelyéről ismét, s én rég érzett boldogsággal fogadom. 

Reggel felébredve első dolgom  kikukkantani a függöny mögül – teljes pompájában láthatom ma? Vagy várnom kell rá?

Készülök, hogy elé menjek, de még nem sikerült. Készülök, hogy meglessem hajnalban, de még nem sikerült. Nem húzom sokáig, mert izgat a dolog. Meglátni az első napsugarakat a tóparton. Ott lenni, amikor felkel a nap, s első sugarai megcsillannak a vízen.

Lábnyomok, árulkodó jelek, hogy itt settenkedik, s mi boldogan vesszük észre közeledtének semmivel össze nem téveszthető jeleit. 

Itt a tavasz!

Pár árulkodó fotót hoztam, hogy lássátok, amit én láthatok:

A fészkén tollászkodó gólyákat( ketten vannak ebben a fészekben) 

A hattyúkat a vízen úszva 

A kicsi vadlibákat, ahogy édesanyjuk terelgeti őket. – Sajnos nem látszanak, de ott vannak, hidd el!

Ez a hely a vadliba bölcsi, sok-sok kisliba nődögél éppen most itt! Ez is a tavasz csalhatatlan jele! 

Na és a virágzó fák! 

A Fertő madárvilága elvarázsol. Annyira szeretném megörökíteni a pillanatokat, pl. amikor 8 vadliba húz el a fejem felett, majd leszáll a vízen, vagy amikor a vadkacsa lebukik a víz alá, majd váratlanul felbukkan újra. Amikor összevesznek a vadlibák a kislibaraj felett, s a libamama mérgesen támad a másik libára. Mi lehet haragjának oka? 
Szeretném a lassan köröző gólyát lefényképezni, az ismeretlen madarakat, a vizisiklót, de általában kerékpáron ülök, amikor történnek a dolgok. Mire lepattanok a bicikliről, már elröppent a pillanat. Pedig nagyon szeretném megosztani Veletek is az élményeimet. Megértem a természetfotósokat, akik órákig ülnek egy-egy búvóhelyen, hogy egyetlen jó kép elkészüljön. Máté Bence például, akinek fotói számtalanszor lettek világelsők különböző versenyeken, öregbítve Magyarország jó hírét a világban. Megértem, hogy nagyon lehet szeretni a természetet! 

Örülök, hogy nem nagyvárosban kell élnem. Örülök, hogy karnyújtásnyira van a természet.