Tényleg hülye vagyok?

Ti, sokan, akik olvassátok a blogomat, tudjátok rólam, hogy egy mlm vállalkozásban dolgozom. Néhányan elfogadjátok ezt tőlem, vannak, akik már velem együtt dolgoznak, s vagytok ti, akik enyhe lekezelő elnézéssel hunytok szemet a dolog felett – nem néztek oda, elnézitek nekem ezt a gyengeségemet, bár néha azt gondoljátok, ennél azért többet tartottatok rólam. Látom ezt, érzem a reakcióitokból, a viselkedésetekből. 

Szeretnék most pár dolgot elmondani Nektek, akik ebbe az utóbbi csoportba tartoztok, mert bár nem zavar a véleményetek, mégis csak úgy érzem, kell, hogy tudjátok rólam ezeket a dolgokat . Talán jobban megértetek, s kevesebb negatív energiát küldötök felém, s ettől talán egy századmillimétert jobb lehet a világ is.

Mert a megértés és az elfogadás fontos dolog.

Fontos az is, hogy ne ítélkezzünk a másik felett.

Fontos az is, hogy ne előítéleteink vezessenek, amikor véleményt formálunk valakiről. Különösen fontos az is, hogy erre a gyerekeinket se tanítsuk. ( Na persze, ha mi ezt csináljuk, mit tanul ebből a gyerek?) 

Most egy őszinte vallomás következik, mely akár megzavarhatja a nyugalmadat is . Ha gondolod, ne olvasd tovább.

Három gyereket neveltem fel, sok évig egyedül. Életem értelmei ők, a boldog pillanatok mérhetetlen sorát adták nekem az évek során. Ha anya vagy, pontosan tudod, miről beszélek. De ha anya vagy, s vannak szakmai ambícióid, akkor azt is tudod, hogy bizony nem mehetsz úgy a szakmai (szamár)létrán előre, ahogyan a korod beli férfiak. Nézed a sikereiket, s tudod, te is képes lettél volna erre, de éveid a gyerekágy, az iskolai füzetek és játszótéri mászókák mellett peregtek le. El kell fogadni, hogy iszonyú nehéz összeegyeztetni a családot s a karriert egy nőnek. 

Elfogadtam én is, de azért boldog voltam, amikor egy nagy céget vezethettem, s komoly szakmai feladatokat hozott az élet. Úgy éreztem, végre megmutathatom, mire vagyok képes. Szívvel-lélekkel dolgoztam, minden tudásomat bevetve, sokszor erőmön felül. Aztán  kihúzták a széket alólam – hajaj, mennyi emberrel megtörténik az, ami velem, hogy megkívánja valaki a vezetői székét, s akad valaki, aki segít átjátszani azt a másiknak! Velem is megtörtént. Nagyon igazságtalannak éreztem a helyzetet, s megtanultam a leckét. Keserűen döbbentem rá, hogy iszonyú erővel toltam egy szekeret, mely nem az enyém volt. Igazságtalanság ért, elvégeztem egy hatalmas munkát, hogy a babérokat learassa más. 

Csalódásom mérhetetlen volt, keserűvé tett, rosszindulatúvá, s végtelenül sajnáltam magam. Közben évek mentek el. Kezdetben nyugodt voltam, biztos voltam benne, hogy fogok hasonló szakmai feladatokat kapni.  Olyan szakmai tapasztalattal rendelkeztem, amely nem sok embernek volt a környezetemben. De nem így lett. Olyan idők jöttek, amikor a szakmai tudásnál voltak értékesebb dolgok, s ezek jobban eladhatóak voltak. Én ezekben nem voltam jó. Én továbbra is jól akartam csinálni a dolgokat. Tisztességgel, teljes erőbedobással. Legjobb tudásom szerint. 

Közben persze szép lassan túlkorossá is váltam a munkaerőpiacon. A sok kudarctól a keserűség tovább nőtt bennem, s persze az önsajnálat is. Meg is lett az eredménye: belebetegedtem. 

Ekkor került a szemem elé a DXN. Először a termékeivel, melyeknek köszönhetően villámgyorsan rendeződött a stressz hatására kialakult betegségem – amelyre nem mellesleg a háziorvosom életem végéig szedendő gyógyszert írt fel. Ekkor még az álláskeresők táborát szaporítottam, mert bár volt egy munkahelyem – közalkalmazott voltam egy felsőoktatási intézményben – de miután egyedül neveltem a gyerekemet, meg hát a közalkalmazotti fizetések is elég nyomorúságosak – kellett még egy munkahely. Továbbra is álmaim munkahelyét kerestem, ahol tisztességes munkával tisztességes fizetést kapok, ahol nem kell a főnök hátsóját környékezni, hogy ne mások zsebeljék be az én erőfeszítésem eredményeit. Ahol  kötetlen a munkaidő is, mert az óráimat is meg kellett tartani, s ahol a kollégák sem keserítik a mindennapokat. Ahol van egy jó csapat, ahova odatartozhatok. 

Illúziókat kergettem? – minden jel arra vall, hogy igen. Minden esetre nem jártam sikerrel.  Pluszban keserűen kellett tudomásul vennem, hogy kiöregedtem a szakmámból. Felesleges lettem. Nem érték már az a tapasztalat, mely nekem van. Le kell mondanom a szakmai ambícióimról. Úgy éreztem, hiába tanultam ennyit, hiába a tudás, majd egy másik életben talán megmutathatom, mire is vagyok képes. Gondolhatod, hogy mennyire tettek boldoggá ezek a felismerések. Ha személyes ismerősöm vagy, pontosan emlékezhetsz ezekre a keserű éveimre. 

Nagy nehezen jutottam el oda, hogy ránézzek a DXN-re azzal a másik szemüveggel.  Nem az előítéletessel, hanem a nyitottal, a kíváncsival, az esélyt adóval. Nem volt könnyű, mert sok rosszat hallottam az mlm cégekről. Persze általában olyanoktól, akik abban sikertelenek maradtak. 

 S sokáig hittem is  nekik. 

Végül úgy döntöttem, hogy utána járok, mi is pontosan az mlm ?

Tudományosan kezdtem hozzá: elolvastam róla pár könyvet, s nem találtam bennük semmit, amit szakmailag ne tudtam volna elfogadni. Megtudtam, mire kell figyelni, amikor az ember kiválaszt egy mlm céget és elkezd benne dolgozni. Ezt követően megnéztem négy mlm céget. ( Milyen érdekes, ahogyan elkezdtem ismerkedni az mlm-mel, az Univerzum elém sodorta ezeket a megkereséseket. ) 

Végül a DXN-t választottam.

Nem fogom most a céget dicsőíteni, mert nem az a célom. Magamról, az érzéseimről, a vívódásaimról akarok írni.

Elkezdtem dolgozni, s elkezdődött egy tanulás, mely a mai napig nem ért véget. 

Én azok közé tartozom, akiknek fontos a tanulás, ez például nagyon tetszik ebben a rendszerben. A folyamatos fejlődés lehetősége. 

Ahogy egyre többet és többet tudtam, a rendszer egyre jobban megmutatta igazi önmagát. Állandóan újabb lehetőségeket mutatott meg, soha nem éreztem, hogy egy helyben járok. Ahogy teltek a hónapok, én egyre jobban éreztem magam a rendszerben, s egyre rosszabbul a másik munkahelyemen, ahol a kollégák gyakran megvetéssel mentek át a folyosó túloldalára, vagy ugrottak be egy irodába, amikor meglátták, hogy közeledem. Jöttek a sikerek, s míg az egyik munkámban velem örültek, a másik munkámban nem vettek rólam tudomást. 

Közben fantasztikus barátságok alakultak. Hidd el, sok különleges ember dolgozik jó mlm cégekben, s én hálás vagyok, hogy nekem sok jut belőle, köszönhetően ez is a DXN-nek.  Sok igaz barátom lett. Olyan embereket ismertem meg, akikre számíthattam, s számíthatok a mai napig. Megérted, mekkora dolog ez? Soha nem felejtem el pl. Anikónak, hogy amikor a fiam bajban volt, ő naponta beszélt vele, segítette, támogatta, bizalmas tanácsadója volt, úgy hogy én akkor nem is tudtam erről.  Pedig 6 saját gyerek mellett biztosan volt dolga otthon is! Olyan mérhetetlen hálát érzek ezért iránta, mely egy életen át nem fog elmúlni.

Kerestem egy tisztességesen végezhető munkát, korrekt díjazásért, ahol nem kell a főnök alfele körül settenkedni –  s ezt találtam meg ebben az mlm cégben.

A minap előadást kellett tartanom arról, mit adott nekem a DXN. Ennek kapcsán gondoltam végig mindezt, s szakadt fel bennem sok emlék.

Hol tartok most ezen az úton?

Haladok. Kitartok, akkor is amikor nem felhőtlenek a dolgok.

Volt egy nagyon nehéz évem, ami nagyon visszavetette az egész életemet. Súlyos veszteséget kellett megélnem,  s cserben hagytak olyanok, akiktől ez nagyon fájt. Összetört az élet, s ha nincs a DXN, nem tudtam volna felállni. Felállni, s megújulni. 

Támaszt adott akkor, amikor arra volt szükségem. Levegő volt akkor, amikor fuldokoltam. A DXN  a kályha az életemben, ahonnan mindig el tudok indulni, mint a tánciskolában. Mert még mindig csak most tanulok táncolni. Néhány különleges táncot  már tudok, de még sok van, amelyet meg akarok tanulni. Azért, hogy boldogan foroghassak végül, olyan táncparketten, ahol nagyszerű táncosok vesznek körül, s mindenki örül a többiek boldogságának. Önzetlenül, barátian és őszintén.

Négy éve dolgozom a DXN termékekkel. Mára jutottam el oda, hogy kitartásom látványos, s megkeresnek olyanok, akik régebben átmentek az út másik oldalára. Megkeresnek, mert javítani akarnak az elmúlt években megromlott egészségi állapotukon, vagy pénzt akarnak keresni.  Az igazi sikerélmény az, amikor mindezt régi kollégák teszik – s most már ez is előfordul. 

A DXN-nek köszönhetően találtam meg az új életcélomat: tanítani az embereket, de nem közgazdaságtanra, hanem  egy egészségesebb életet élni. Segíteni őket abban, hogy visszakapják az egészségüket, tanácsokkal látni el a volt tanítványokat, akik egészségesebb babát akarnak szülni, vagy csak jobban szeretnének vigyázni az egészségükre.

Nagyon szeretem a munkámat, sokat tanultam s folyamatosan tanulok az emberi test-lélek-szellem hármas működéséről, s órákig képes vagyok belefeledkezni  egy-egy cikk vagy könyv olvasásába a témában. 

A munkám lett a hobbim, s ez nagyon jó.

Mindezt egy mlm cégnek köszönhetem, s annak, hogy feltettem azt a másik szemüveget. Az előítélet menteset, a kíváncsit, a nyitottat.

Nem hiszem, hogy minden mlm cég jó.  Azt viszont pontosan tudom, hogy nem minden mlm cég rossz!  Azt sem hiszem, hogy mindenki tud mlm rendszerben dolgozni. Azt viszont pontosan tudom, hogy nem szabad(na) félinformációk alapján minden céget egy kalap alá venni, s elítélni egy alapvetően jó rendszert, csak mert sokan rosszul csinálják. 

Azt is gondolom, hogy egyetlen döntésünk sem lehet jó, amelyet az előítéletek vezetnek. 

Mára gyakran érzem, hogy irigység árad felém.  Főleg, mióta sikerült leszámolnom a közel egy éves betegségem utolsó szövődményével is, s elengedtem azokat a kilókat ( eddig 14-et) , melyek nagyrészt a betegségem alatt rakódtak rám, amikor evéssel vigasztaltam magam.  Néha azt is érzem, hogy haragszanak rám emberek. Haragszanak, mert nekem sikerült. 

Ma már tudom, hogy ez a harag valójában nem nekem szól, hanem saját maguknak. Haragszanak magukra a sikertelenségeikért, a gyengeségeikért, a kitartásuk hiányáért. 

Én nem haragszom rájuk, próbálom megérteni őket. Remélem, olvasva ezt az őszinte írást, ők is jobban megértenek engem. Legyen béke köztünk! 

Kellemes Húsvétot kívánok Nektek, s tudjátok, hol találtok, ha rám van szükségetek.