Nő vagyok? …Nő vagyok!…..Nő vagyok :-)

Igen, ez már jó rég eldőlt, akkor ott , abban a kis faluban, abban a nagy -nagy ágyban, a dunnák közt, ahol megláttam a napvilágot. 

Nem függ ez sem Nemzetközi nőnaptól, sem a kapott ( vagy nem kapott) virágcsokroktól. Nem függ Gyümölcsoltó Boldogasszonytól sem 🙂   –  Az imént olvastam a FB-on, hogy nekünk magyaroknak március 25.-én, Gyümölcsoltó Boldogasszonykor kellene ünnepelnünk a nőnapot …. 🙂  

Hogy “nőbb” vagyok -e ma, mint az év többi napján  – na ez már egy jó kérdés. 

Nem tagadom, jól esik, amikor  ismerős urak köszöntenek a FB-on, s  hatalmas virágcsokrok fotója árasztja el a FB hírfolyamát. Amúgy is imádom a virágokat – igaz, nem annyira a kocsikerékre kötött virágboltiakat, hanem a virágos mezőt, vagy a laza csokorba fogott szálakat. 

Közben ülök az íróasztalomnál, mérhetetlenhosszúranyúló német szavakat próbálok memorizálni, mint pl. KRANKHEITSPREVENTION, vagy GESUNDHEITSFÖRDERUNG …melyek jellemzik a tevékenységemet mostanság – s aztán újra és újra a FB-on találom magam, bogarászva a köszöntő bejegyzéseket. 🙂 

Úgy látszik, mégiscsak “nőbb” vagyok ma, mint máskor. Persze nem bánom, hisz meggyőződésem, hogy a világban, annak fejlődésében kulcsszerepünk van – igaz, hiszek a férfi nem fontosságában is. Mi ketten alkotunk egy egészet, egyik a másik nélkül nincs. Ők is “férfibbak” ma, hisz adják azt a plusz figyelmet, amitől mi “nőbbek lehetünk” mára. 

Plusz figyelmet, amelyhez kell egy hozzánk rendelt nap a naptárban. 

De miért is?  

Azt mondják, elférfiasodtunk, mi nők. Végig nézek az életemen, s azt látom, számtalan férfiszerepet viszek én is a hátamon. Viszem, mert nincs más választásom….de tudom, azonnal leteszem ezeket a szerepeket, mihelyt megtehetem.  Mihelyt lesz, ki tovább vigye helyettem. Idegenek ezek nekem, idegenek a női lényemnek, s remélem soha nem lesznek részeim ezek a szerepek! – Mert szeretek nő lenni és célom, hogy 100 %-ban az legyek!

Így továbbra is szívesen fogadom a nőnapi köszöntéseket!