- Mivel is kezdhetném mással , mint az első szerelemmel.
Egy nap különbséggel volt a szülinapunk. Én az ő házibuliján ünnepeltem magam – azt, hogy először éreztem nőnek magam. Szerelmes voltam, s boldogan ittam a zsúrján a Traubi sodát, ami akkor jelent meg a boltok polcain. 12 voltam 🙂
2. Azért van egy korábbi emlékem is, a sorsfordító dolgokból .
5 évesen – levakarhatatlanul ülve a nővérem mellett mindig, amikor leckét írt – megtanultam olvasni. A betűk kitartó társaim azóta is. Nélkülük az életem üres lenne. Jó barátságban vagyunk, akkor is, ha én vetem őket papírra, s akkor is, ha más tette ezt korábban. Szeretem őket kézzel írva, vagy nyomtatva, mindegy.
Ez is egy szerelem.
3. Egy jól irányzott biztató mondat Gede tanár úr szájából.
18 voltam, s a továbbtanulásért küzdöttem. Na nem a felvételivel, hanem az apukámmal, aki nem akart még főiskolára sem elengedni. Erre Gede tanár úr, meg azt mondta, menjek egyetemre, mert képes vagyok elvégezni egy egyetemet is. Vettem egy mély lélegzetet, s kiharcoltam, hogy elengedjen az apukám. ( Nem volt egyszerű ..)
4. Egy kalandos nyár. 
Egyéves házasok voltunk, amikor férjem hat hétre külföldre ment . Én meg akartam lepni azzal, hogy lefogyok, mire hazajön. Minden este 400-at szökdeltem az ugráló kötéllel. Egyetlen apró szépséghibája volt a dolognak: a betonjárdán tettem mindezt, az elnyűtt dorgómban. Semmi extra sportcipő. Sikerült tönkre vágni a térdizületeimet. 🙁 Persze nem ezért jutott eszembe ez a kalandos nyár – hanem mert ezen a nyáron fogant a lányom 🙂 Hát, nem a dorgóban szökdelés változtatta meg az életemet.
5. Egy forró nyár után egy izgalommal teli szeptember.
Megszületett a második lányom, s hosszú évekre odalett a nyugalom . Úgy éreztem, végérvényesen leköltöztem a padlóra. Hosszú évekbe telt, mire ismét kinyílt a világ. Sokáig kétgyerekes anyaként, fiatalon, messze mindenkitől próbálgattam a határaimat. Hát bizony sokszor éreztem megoldhatatlannak helyzeteket. Ölni tudtam volna két egymás után átaludt éjszakáért. Hisz tudjátok Ti is, ha kisgyerek van a családban 🙂 Az élet két kisgyerekkel nem könnyű – de tele van felemelő, boldog anyapillanatokkal, s ettől csodás!
6. 1988 – egy történelmi év. Rendszert váltottunk ( azt hittük).
Tiltott cikkek fénymásolása, kiragasztása a faliújságra. Szamizdat irodalom olvasása titokban a főiskolai óráimon….nagy sörözések, hatalmas forradalmi viták, fiatalos hevület. Lázadás és remény. Viták, ideológiák, álmok.
Mert az iskola az életre nevel.
7. 1989. augusztus 19-20. Páneurópai Piknik. Sok család életében hozott nagy változásokat.
Sopronpusztánál leomlott a vasfüggöny. 
Az NDK-sok elindultak Ausztria fele, hogy végül NSZK-ba jussanak. Mi meg mit sem sejtve arról, hogy a történelem épp a kertek alatt jár- dobozoltunk, pakoltunk, majd az első napsugárral útra keltünk. Debrecenből Sopronba költöztünk éppen. Csak egyet nem értettünk. Mit keres ennyi Trabant az út szélén, s miért van ennyi rendőr mindenfele?
8. 1989 karácsonya – a Tv-ben rendhagyó műsor.
Idegfeszítő, nem mindennapi, szokatlan, de amolyan odaragasztós műsor: a Ceauşescu házaspár kivégzését közvetítették, élő, egyenes adásban. Ez aztán a történelmi pillanat ! – de életemet nem ez változtatta meg, sokkal inkább, ami azután következett.
Hogy mi volt ez? – maradjon ez most odaát, a titkok birodalmában.
9. 1992 karácsonya s én lopakodva érkezem haza a kórházból.
Meglepetés a gyerekeknek, anya mégis itthon van szenteste. Igaz, nem ezt ígérte, hogy az öcsit még mindig a pocakjában hozza! – Anya azért ment Mikuláskor a kórházba, hogy megszülje a kisöcsit, s együtt hazajöjjenek, erre tessék, itt a karácsony, s a kisöcsi sehol. Illetve hát de, ugyanott, bent még mindig anya pocijában. Pedig már piszokul kicsi neki ott a hely, de mégsem akar kijönni!
( Végül december 30-án sikerült belépni a nagycsaládosok táborába 🙂 Ez is egy rendkívüli december volt!
10. 2015. decembere 
Dobozhegyek, melyek életem cserepeivel vannak tele, s Ausztriába indulnak. Velem tartanak egy nagy kalandra, egy új életbe, egy másik országba. A kaland még csak most indul. Nekem ez is történelem, s épp most dübörög, itt a kertek alatt. S vele dübörög az én életem is!
Kommentek