Egy hirtelen ötlettől vezérelve kiruccantunk Grazba. Elcsábított ez a csodás ősz, amit ajándékul kaptunk, s loptunk magunknak 3 napot. Különlegessé az tette, hogy nem terveztünk meg semmit, hagytuk, hogy a szívünk vezessen bennünket. Megbeszéltük, hogy nem sietünk, megállunk mindenhol, ahol szépséget látunk. Szeretem az ilyen csavargásokat, s Erzsi barátnőm jó partner ebben mindig.
Varázslatos időben indultunk. Hétfő reggel volt, s IMÁDTUK ezt a szabadságot. Bár vettem autópálya matricát, megegyeztünk, hogy nem megyünk autópályán, látnivalókat keresünk inkább a Grazba vezető utakon.
Nem kellett sokat várni, az őszi táj elvarázsolt bennünket, így egy alkalmas helyen meg is álltunk.
Pár fotót hoztam innen (is). 🙂
Persze izgatott bennünket az ismeretlen, így hamarosan visszaültünk az autóba.
A következő megállóhely a Borostyánkő vár volt, ami jelenleg átalakítás alatt álló, de tavasztól már fogad szállóvendégeket. Egy kedves (magyar) úrral találkoztunk ott, aki elmesélt pár dolgot a várról, majd udvariasan kitessékelt bennünket 🙁 Az ő feladata, hogy az udvart rendben tartsa.
A vár nevezetessége, hogy itt gyerekeskedett Almásy László gróf, akit az Angol beteg című filmből ismerhetünk.De mit keresett ez a film által híressé vált magyar a Líbiai sivatagban és miért titulálja a film angolnak, ha egyszer magyar volt? Mit is tudunk Almásy Lászlóról, akinek Ede volt a második neve? Ahogyan a tábla is mutatja, 1895-ben született, Borostyánkőn, ahova a család 3 évvel korábban költözött, s ahol a kis grófcsemete szenvedélyes vonzódása a madarak és a repülés iránt vele együtt nőtt. Középiskoláját Kőszegen kezdte, majd Grazban folytatta. Végül is angolságát egy “drótszamárnak” köszönhette. Történt ugyanis egy napon, hogy késve indult el otthonról, így őrülten tekert, hogy odaérjen az iskolába. Balszerencséjére azonban az iskola kapujában elütötte az iskola nagytiszteletű igazgatóját, aki aztán ezért eltanácsolta ( ma úgy mondanánk, kirúgta) a grazi gimnáziumból az ifjút. Valahol azért be kellett fejezni a középiskolai tanulmányokat, így került az angliai Eastbourne-be, ahol anyanyelvi szinten megtanult angolul. A híres brit Afrika-kutató Selous könyveit olvasva ébredt fel benne az érdeklődés a fekete kontinens iránt és Szahara-kutató lett.
Na de elég Almásyról ennyi, ha többet szeretnél olvasni róla, ajánlom itt kutakodj, én is ezt tettem .
Miért angol beteg egy ősi magyar család sarja?
Mi egy jó kis barangolás után elhagytuk Borostyánkő várát, s tovább mentünk
Legközelebbi megállóhelyünk egy kedves kis város, Hartberg volt. Indulás előtt kicsit utána kutattam az útvonalnak, ezt a városkát még itthon kinéztem magamnak. Nem bántam meg!
Pár fotó egy kellemes sétából:
Vidám kis város volt, hoztam egy kis utcai hangulatot is:
A városka főterén egy kedves teraszos kiülős helynek egy ódon szőlőtőke ad különleges hangulatot.
Nehéz volt otthagyni ezt a kisvárost, jó lett volna leülni az őszi napsütésben erre a teraszra egy finom kávéra, de várt ránk Graz, illetve az út többi titokzatos látnivalója.
Még kétszer álltunk meg, mielőtt Grazba értünk. Mindkétszer a kisváros hangulata varázsolt el bennünket.
Sok apró szépség, egy egy őszi táj, különleges panoráma, épület, vagy csak egy tárgy, amire érdemes kinyitni a szemünket!
A grazi élményekről és a hazaútról a folytatásban írok!
Ha szívesen követnéd a blogomat, itt értesülni fogsz az új bejegyzésekről, elég, ha kedveled a FB oldalamat!
Köszönöm a figyelmedet!
Kommentek