Megírtam a nekrológomat….

Na ne izguljatok, nincs semmi bajom, csak olvasok egy könyvet. Ez a könyv ajánlja az értékrendem tisztázásához ezt a gyakorlatot.

Képzeld el, ott állnak szeretteid a koporsód mellett, s a pap arról beszél, milyen ember voltál. Nos, mit szeretnél hallani? Ha ezt megfogalmazod, egyúttal megfogalmaztad azt is, hogy milyen emberré szeretnél válni?

Nekiálltam hát, s megírtam a nekrológomat. Most megosztom veletek is.

“Ilona olyan ember volt, aki képes volt meglátni mindenkiben a jót. Hitte, hogy mindenkiben ott van az, ami őt különlegessé teszi és érdemes támogatni őt abban, hogy ezt kihozza magából.

Hitt az emberek jószándékában, s ő is jószándékkal fordult mások fele.

Olyan ember volt, aki kapcsolataiban az egyensúlyra törekedett, aki hitte, hogy egyik ember érdeke sem magasabb rendű a másikénál.

Tudott erőt adni másoknak, amikor azok bajba jutottak, tudott irányt mutatni, hitet adni. Tudott cselekvésre bírni embereket, ha jó ügyről volt szó.

Töretlenül küzdött azért, hogy jobbá tegye mások életét.

Hitt a jó és a szeretet erejében! Szerette az embereket, s a szeretetet nem patikamérlegen mérte. ”

HUH, hát szuper csaj vagyok, úgy látom, én ott a koporsómban . Kár értem, nem?

Komolyra fordítva a szót: tényleg nem árt néha leülni, s elgondolkozni életünk vezérelvein. A profik le is írják ezeket az elveket, s magukkal hordják a pénztárcájukban. Amikor nehéz  döntési helyzetbe  kerülnek, akkor előveszik ezt a listát, így is törekedve arra, hogy minél kevesebb olyan döntést hozzanak, amit később meg kell bánniuk.

Hm? – Mit szóltok?

Érdemes tanulni ebből valamit?