Sok tanulsággal értem haza az imént a túrázásból 🙂 8-kor ébredtem, s kicsit tébláboltam, nehezen döntöttem, mit is csináljak, de végül 9-kor nekiindultam túrázni. Csodásan sütött a nap, kéklett az ég, a sok eső után húzott az erdő. 10 km jó lesz. Ezzel az elhatározással ültem be az autóba, s indultam el a Fagusz Hotel fele.
4,2 km sikerült, 1,5 óra alatt. 🙁
Azt kérdezed, miért? – ja, azt elfelejtettem említeni, hogy tegnap lakodalomban voltam, éjjel kettőkor indultam haza, háromra keveredtem az ágyba. Finom, s mondanom sem kell, bőséges vacsora volt, sok-sok hús, éjfélkor töltöttkáposzta. Ja és koccintás az ifjú pár egészségére. Körte és áfonya pálinka, bor.- s persze tánc, ahogy az egy jó kis lagziban illik! ( az izmaimban még a pénteki jóga nyomait is éreztem) .
Hallom, ahogy kérdezed: normális vagyok? – én is ezt kérdeztem magamtól, amikor végre elértem a padot az erdőben és leroskadhattam.
Szó szerint vánszorogtam a fáradtságtól.
Minden esetre azt azonnal eldöntöttem, hogy a 100 km-es túráig holnaptól nincs több hús és nincs alkohol. ( ez utóbbi mondjuk annyira nem zavar
Néhány fotó, mert azért az erdő hozta a formáját, ha én nem is 🙂
Azért délutánra sikerült összeszednem magam és 6-kor elindultam kerékpározni. Nem tudtam, hol fogok kilyukadni, de Zsofka barátnőm küldött szép fotókat, ajánlotta, kerekezzek el arra fele. Meg is beszéltük telefonon, hogy merre járt, hát azonnal ráismertem az én útvonalamra. Egyetlen kereszteződésben mentem másfele, így kimaradtak azok a szép helyek, amiket Zsofka ajánlott.
Na , gondoltam lássuk. Elindultam, lesz ami lesz. Kikerekeztem Ágfalvára, onnan Loipersdofba, de nem mentem be a falu közepéig, elkanyarodtam jobbra, ahogy Zsofka mondta. Végig bicikliztem a falun, s odaértem a vasútállomásra, amire ki volt írva Loipersdof is és Sattendorf is. Aha, akkor nem lehet olyan messze Sattendorf, ha elkerekezek addig, onnan beton úton tudok hazakerekezni, s nem kell újra végigmenni a földúton, Loipersdorftól Ágfalváig. Rákapcsoltam, mert rohamos ütemben ment le a nap.
Nagyon jó minőségű út volt a két falu között, gyorsan haladtam. . A templomot már ismertem, ott van a temető mellett, s ott van az út is, ami visz át Ágfalvára. Már hallottam messziről a templom harangjának a zúgását
Hoztam fotókat ismét:
A templom mellett Ágfalva felé vettem az irányt .
Ágfalváról már magától hazagurul a biciklim 🙂
Jó kis kerekezés lett, összesen 17 km-t mentem, megfeledkezve a lakodalom okozta fáradtságról 🙂
Azért zajlik az élet körülöttem: Tomi és Andi összeházasodtak. Délután elbúcsúztattuk Fannit, akit születése óta ismerek és szeretek, s ő a jövő héten Dániában folytatja a tanulást.
Fanni, az élet nagy kaland, élvezd minden percét!
Este aztán, amikor a kerekezésből hazaértem, várt a hír, hogy barátnőm, Ancsi pedig éppen most ad életet kisfiának.
Ennyi minden egyetlen hétvége alatt! Hát nem csodás az élet?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: