Csalinkázás a városban

Ügyeketintézős napjaim vannak, kevés szabadidővel, így nem marad más, mint a napközbeni kerékpározás. Ma kétszer kerekeztem fel a városba, ami kb. 12 km, valami mozgás tehát volt, bár jobban örültem volna egy erdei túrának 🙁 . Azért nem akarok elégedetlen lenni, hisz szakadhatna az eső és akkor még ez a kerékpár dolog sem működne.

Hazafele már ráérős voltam, igaz, fél 8 volt, így kicsit megálltam az Erzsébet kertben. Nagyon szeretem az árnyas fáit, naplemente tájékán gyönyörű, ahogy átsüt a nap a lombok közt.

Hoztam pár képet.

Tudtátok, hogy ez a fenti mamutfenyő Közép-Európa legnagyobb mamutfenyője? Próbáld csak meg átfogni a törzsét! ( közben nézz fel az ágai közé, varázslatos látványban lesz részed! )

Az Erzsébet kert tavaly gazdagodott egy szoborral. – gróf Bánffy Miklós szobrával. Bevallom, nem tudtam ki volt Bánffy Miklós, utána  kellett néznem .

A Wikipédia ezt írja róla: író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter. Érdekes felsorolás – nagyon sokoldalú tehetségről tanúskodik. Kolozsvári születésű,  1873-ban született, s 1950-ben halt meg. Sokat látott a történelem forgatagából. 

Ime a szobor: – nem túl jó a kép, inkább nézd meg élőben, ha teheted! 

Hogy egy kis víz is legyen a sztoriban, itt van két fotó a Rák patakról, amely átszeli az Erzsébet kertet:

Szóval a mai nap sportolásáról az jutott eszembe, hogy szegény ember vízzel főz….ha másra nincs idő, legalább a napi ügyintézés történjen kerékpárral .

Ráadásul dupla mozgás, mert a kerékpárutakra behajló ágak miatt a törzshajlítások is megvoltak. Kinek is kellene levágnia ezeket az ágakat? – ő biztosan kocsival közlekedik, mert különben észrevenné, hogy sok helyütt már szinte lehetetlen kikerülni a szembejövőt a belógó bokrok és ágak miatt!

Még egy érdekesség: azt tudod, honnan kapta az Erzsébet kert a nevét?

“1898. szeptember 10-én vesztette életét Genfben Erzsébet magyar királyné, miután egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista szíven szúrta őt. A világszép Sisi halála Magyarországot is mélyen megrázta, hiszen hosszú évszázadok után ő volt az első királyné, aki szeretettel és érdeklődéssel fordult nemzetünk felé.

Erzsébet váratlan halálát az egész Monarchia megrendülten fogadta, Magyarországon pedig különös tisztelettel adóztak emlékének. Budapesten és az ország számos pontján hamarosan utakat és településeket neveztek el a királynő után – például Pesterzsébetet –, köztéri szobrokat állítottak, parkokat alapítottak, így a 20. század első éveire kész kultuszt épült Sisi alakja köré. Erzsébet a magyar népi emlékezetben egyszerre testesítette meg a kor nőideálját, a fájdalmas anyai sorsot és a szabadságért folytatott küzdelmet, míg máshol főleg a lázadó, romantikus szépség imágója maradt meg; a királynéról 110 év alatt regények, filmek és zenedarabok sokasága született, melyek tükrében a tündérmesék világába emelkedett Sisi mellett mind nehezebben tudjuk felidézni Erzsébet fájdalmasan realisztikus alakját. ”

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1898_szeptember_10_erzsebet_kiralyne_meggyilkolasa/