Tegnap reggel úgy döntöttem, kimegyek a megszokott, de rég látott erdei útvonalamra, a Fagus Hotelhez, s legyalogolok a harkai lőtérig. Jó rég nem voltam már itt. Az elmúlt hetekben gyalogoltam a Schneebergnél, gyalogoltam Salföldre, gyalogoltam Erdőkertesen, Dunakeszin, Győrben, de a kedvenc útvonalamon nem voltam.
Elindultam hát, várt a kedvenc padom.
Közel, s távol nem volt egyetlen ember sem, persze ezt nagyon nem bántam, jól esett a csend és nyugalom. Gondolkozni akartam, s erre az erdő kiváló terep.
Hatalmas eső nyomait fedeztem fel minden fele. Vízátfolyások, nagy tócsák, s a levegő páratartalma nagyon magas volt. Ilyen lehet a trópusokon az erdőben. 🙂
Sajnos a harkai lőtérig nem tudtam elmenni, mert nagyon nagy volt a sár, hatalmas sártengeren kellett volna átvergődni, így inkább a visszafordulást választottam. Azért a kitűzött 6 km-ről nem akartam lemondani, ezért az út elején levő, kb. 860 méteres szakaszon mentem inkább még egyszer oda- s vissza.
Közben előkerültek az emberek is, futók, kutyasétáltatók, kerékpárosok. Jó volt látni, hogy mindenféle korosztályból voltak. Fiatalok, együtt futva anyával, idősebbek, persze lassúbb tempóban haladva, de mozogtak.
Örömmel köszöntem mindenkinek, aki rám köszönt. Mindig örülök, amikor köszönnek a szembe jövők a futópályán. Valahogy a sorstársak összetartását jelképezi a köszönés – na és persze az emberséget 🙂
Végül 5, 89 km-t mutatott a RunKeeper, s 727 elégetett kalóriát 🙂 Jó kis reggel volt!
Mára esti kerékpározás a terv, remélem, nem szól közbe az időjárás.
Ja és természetesen kerékpárral mentem a városba is. Több helyre el kellett mennem, nem hiszem, hogy autóval gyorsabban megoldottam volna mindezt. Hátizsákban laptop, a kerékpár kosarában a napi vizem és a grillezett zöldségem ebédre. Nem olyan bonyolult ez Lányok!
Már útra kész vagyok ma is! 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: