…na, soproniak, tudjátok-e, hol készült ez a fotó?
Fogadásokat kötnék, hogy csak kevesen tudjátok. Pedig a hely nagyon szép, izgalmas és nagyon soproni. Sokan töltenek itt sok időt. Főleg tanulással.
Sokan csak andalognak, szerelmesen, fogva egymás kezét. Van aki ide jár futni, s van aki ide jár madarakat etetni.
Tavasszal, amikor nyílnak a rododendronok, akkor a legszebb. Meg nyáron, amikor hatalmas lombkoronájukkal méltósággal állnak az évszázados fák, hűs árnyat adva a nyári kánikulában is. Meg persze ősszel, amikor a sokszínű levélzuhatag borítja az utakat, az ősz jellegzetes illatát árasztva. A lombok közt besüt a fáradt őszi nap, s séta közben hol egy szoborra bukkansz, hol egy árnyas padra, hol egy tavirózsákkal borított medencére. Na és persze télen, amikor a lágyan hulló hó beborítja , betakarja a padokat, fákat, a madáretetőket. El sem hiszed, hogy Sopron “belsejében” vagy, s csak pár 10 méterre dübörögnek az autók az úton.
Én ma itt gyalogoltam. 🙂 Nem volt nagy táv, a hely annál szebb. Igazi feltöltős 2 km volt.
A fa pedig élőben sokkal-sokkal szebb! Félelmetes érzés volt alá állni és felnézni az ágrengetegre….végtelenül kicsinek éreztem magam .
Nos, hol áll ez a fa? – ha kitalálod, írd kérlek ide kommentbe !
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: