Délelőtt borongós volt, csepergős, de én nagyon erősen akartam, hogy kerékpárral tudjak menni délután a jómesszelevő Ókai utcába, mára ez a mozgásom. S lám, tadam….süt a nap! 🙂 S éppen annyira, amennyire kell! Persze így sem lesz könnyű dolgom, mert sajnos a soproni kerékpárutakon átszelni a várost nem egyszerű. Valahogy nem sikerült túl jól ez a városi kerékpárút hálózat. Nem érzi az ember magát nagyobb biztonságban, mint régen, az autók közt, ráadásul nagyon hosszú szakaszokon állandóan le kell szállni, s áttolni a zebrán. Néhol 200-300 méterenként. – Nem baj, fő a pozitív hozzáállás. A kerékpárról leszállás, majd újra felpattanás is egy mozgásforma…igaz, nem olimpiai szám, de hát ki tudja, nem lesz-e az valaha? S ha igen, a soproni kerékpározók hatalmas előnnyel fognak indulni 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: